120 éves sajtóhír az Ipolytarnóci őslábnyomokról 2020.08.17. 07:55

120 évvel ezelőtt, augusztus 17-én jelentek meg az első országos sajtóhírek az "Ősvilági Pompeji" múltba vezető lábnyomairól, erre emlékezünk.

A Pesti Napló 1900.augusztus 17-i, 225. számában, pénteken ezt a sajtóhírt jelenteti meg:

"Ősvilágl lábnyomok Tarnócon.

Tarnóc nógrádmegyei község határában érdekes leletre bukkantak. A híres tarnóci kövült fa szomszédságában a patakmederben saját képződményeket figyeltek meg, melyekről dr. Böckh Hugó, a selmeci bányászati és erdészeti akadémia fiatal tanára megállapította, hogy azok harmadkorbeli állatok lábnyomai. A nyomok egy homokkő-részlet tetején fordulnak elő. úgy kell képzelni a dolgot, hogy ez a homokkő valami folyó sekély partján, öbölben rakódott le homok alakjában s az akkor élt emlős állatok oda jártak inni. A lágy homokba ezután andesit tufa hullott s így a nyomokat megmentette az elpusztulástól.

A homok idővel megszilárdult s mikor a víz most lemosta a tufa-takarót, a lábnyomok újra napfényre kerültek. Van közöttük mindenféle állattól való. Ott látjuk a mai elefánt és a negyedkori mammuth őseinek, a mastodonnak és dinotheriumnak lábanyomát, van közte azonban szarvas- és tapirfélétől eredő is. Olyan képet mutat az egész, mint valami vadban igen dús vidéken levő tópart, ahol százával fordulnak meg az állatok. Böckh jelenleg Szontágh Tamás bányatanácsossal együtt azon fáradozik, hogy a homokkőből egy nagy lapot kiemelve, a rajta levő nyomokat a pusztulástól megmentse. A lap a magyar királyi földtani intézet gyűjteményébe kerül s annak egyik elsőrangú díszét fogja képezni. Ilyen ősvilági lábnyomok ismeretesek a föld régibb korszakaiból, de harmadkori emlősök lábnyomait eddig nem igen találtak s így a lelet ebben a tekintetben is értékesebb."

Tuzson János, a gigantikus, megkövesedett famatuzsálem tudós kutatója még a boldog békeidőkben,1900 tavaszán látogatja meg a kövesedett fát, majd felkéri Böckh Hugót, hogy határozza meg a fatörzs geológiai viszonyait. Így, egy nyári terepgyakorlat kapcsán, együtt elmennek a Borókás árokba, ahol a fatörzs mellett felfedezik a lábnyomokat is.

Szerencsére az ipolytarnóci miocén ősvilág maradványai nem csupán távoli múzeumi példányokként léteznek tovább, helyszíni védelmük mellett további kutatásukra is sort került, a viharvert 20.század végére a nagyközönség számára is megnyitották miocén parkját. A feltárások napjainkban új erőre kaptak szenzációs felfedezésekkel. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark beléptető kapujaként az Európa Diplomás terület titokzatos múltja várja az időutazásra vágyókat.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom