120 éves sajtóhír az Ipolytarnóci őslábnyomokról 2020.08.17. 07:55

120 évvel ezelőtt, augusztus 17-én jelentek meg az első országos sajtóhírek az "Ősvilági Pompeji" múltba vezető lábnyomairól, erre emlékezünk.

A Pesti Napló 1900.augusztus 17-i, 225. számában, pénteken ezt a sajtóhírt jelenteti meg:

"Ősvilágl lábnyomok Tarnócon.

Tarnóc nógrádmegyei község határában érdekes leletre bukkantak. A híres tarnóci kövült fa szomszédságában a patakmederben saját képződményeket figyeltek meg, melyekről dr. Böckh Hugó, a selmeci bányászati és erdészeti akadémia fiatal tanára megállapította, hogy azok harmadkorbeli állatok lábnyomai. A nyomok egy homokkő-részlet tetején fordulnak elő. úgy kell képzelni a dolgot, hogy ez a homokkő valami folyó sekély partján, öbölben rakódott le homok alakjában s az akkor élt emlős állatok oda jártak inni. A lágy homokba ezután andesit tufa hullott s így a nyomokat megmentette az elpusztulástól.

A homok idővel megszilárdult s mikor a víz most lemosta a tufa-takarót, a lábnyomok újra napfényre kerültek. Van közöttük mindenféle állattól való. Ott látjuk a mai elefánt és a negyedkori mammuth őseinek, a mastodonnak és dinotheriumnak lábanyomát, van közte azonban szarvas- és tapirfélétől eredő is. Olyan képet mutat az egész, mint valami vadban igen dús vidéken levő tópart, ahol százával fordulnak meg az állatok. Böckh jelenleg Szontágh Tamás bányatanácsossal együtt azon fáradozik, hogy a homokkőből egy nagy lapot kiemelve, a rajta levő nyomokat a pusztulástól megmentse. A lap a magyar királyi földtani intézet gyűjteményébe kerül s annak egyik elsőrangú díszét fogja képezni. Ilyen ősvilági lábnyomok ismeretesek a föld régibb korszakaiból, de harmadkori emlősök lábnyomait eddig nem igen találtak s így a lelet ebben a tekintetben is értékesebb."

Tuzson János, a gigantikus, megkövesedett famatuzsálem tudós kutatója még a boldog békeidőkben,1900 tavaszán látogatja meg a kövesedett fát, majd felkéri Böckh Hugót, hogy határozza meg a fatörzs geológiai viszonyait. Így, egy nyári terepgyakorlat kapcsán, együtt elmennek a Borókás árokba, ahol a fatörzs mellett felfedezik a lábnyomokat is.

Szerencsére az ipolytarnóci miocén ősvilág maradványai nem csupán távoli múzeumi példányokként léteznek tovább, helyszíni védelmük mellett további kutatásukra is sort került, a viharvert 20.század végére a nagyközönség számára is megnyitották miocén parkját. A feltárások napjainkban új erőre kaptak szenzációs felfedezésekkel. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark beléptető kapujaként az Európa Diplomás terület titokzatos múltja várja az időutazásra vágyókat.

Kapcsolódó

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

6 Höhlenbesichtigungen mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark

2023.04.19. 14:25
Marei Im Zeitraum vom 27. November bis zum 4. Dezember 2022 haben uns die beiden Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark besucht. Neben der Arbeit hatten wir aber auch die Gelegenheit, Höhlen zu besichtigen. Insgesamt beträgt die Zahl der bekannten Höhlen im Bükk-Gebirge fast 1200 und ist damit von besonderem Wert. Am 29. November 2022 hat uns unser Ansprechpartner im Geopark Balázs mit nach Lillafüred genommen, wo wir an einer Führung in der Anna-Höhle, einer Kalktuffsteinhöhle, teilgenommen haben. Vor dem Betreten sahen wir neben dem Eingang den Szinva-Wasserfall. Wie wir im Inneren feststellen konnten, sorgt dieser Wasserfall dafür, dass die sich an der Decke befindenden Baumwurzeln und Reste weiterer Pflanzen von Süßwasserkalkstein aus dem herunterfließenden Wasser bedeckt werden. Die Länge der Höhle beträgt 400 m. Anschließend ging es weiter zur St. Stephan-Höhle, die sich ebenfalls in Lillafüred befindet, aber mit 1514 m deutlich länger als die Anna-Höhle ist. Diese streng geschützte Höhle ist zudem eine Tropfsteinhöhle. Ein bestimmter Teil der Höhle ist für Besucher:innen selbst mit geführten Touren nicht betretbar. Aufgrund der besonders reinen Luft wird dieser Teil für Krankenhaus- und Therapie-Gruppen genutzt. Nachdem wir am 30. November 2022 zuerst Daten von Bäumen gesammelt hatten, die besonders wichtig für die Biodiversität sind, ist der Ranger Roland mit uns nach Cserépfalu gefahren. Von dort ging es für uns in die Szeleta-Höhle. Diese ist für Besucher:innen nach einem etwas anspruchsvolleren Anstieg zum Eingang frei zugänglich. Ihr besonderer Wert liegt in prähistorischen Funden, auf die Archäolog:innen bei Ausgrabungen gestoßen sind.
Tovább olvasom