Park of the Benczúr mansion

2
Park of the Benczúr mansion
Park of the Benczúr mansion
Natural area of local importance


How to get there


You can find Benczúrfalva turning off the main road No. 22, along the Megyer stream, about 5 km from Szécsény. The settlement belongs administratively to Szécsény.


History of the castle


On the main street of the former Dolány we find the 18th century Baroque castle. Built by the Wattay family, later owned by the Szontágh family. It was bought around 1890 by Count Pejacsevich Miklós. It was expanded several times during this period. Between 1910 and 1920 it was owned by the painter Gyula Benczúr. After his death, the village took the name Benczúrfalva. Later sculptor István Szabó Sr. lived in the mansard-roofed studio until his death. In the castle the II. After World War I there was a cultural center, a Producing Cooperative office, a school, a movement house, a warehouse and a medical office. In 2007, the Treasury Department decided to sell the state-owned manor house and park under its management. There are two polygonal battlements with tent roofs on the corners of the freestanding U-shaped, tiled-roofed one-storey mansion, with fences made of wrought iron and cast iron.


The vegetation of the castle park


The castle is built on a large plot with a garden of approximately 3 hectares. The typical English park was built when the castle was built. When the area was declared protected, a detailed list of species of woody plants in the park was compiled. These include maple (Acer campestre), green maple (Acer negundo) and early maple (Acer platanoides), horse chestnut (Aesculus hippocastanum), birch (Betula pendula), boxwood (Buxus sempervirens), hornbeam (Carpinus betulus), Judas-tree (Cercis siliquastrum),Hazelnut (Corylus avellana), Russian Olive (Elaeagnus angustifolia), Ash (Fraxinus excelsior), Black Walnut (Juglans nigra), White Poplar (Populus alba), Plane-tree (Platanusus acerifolia), Linden tree (Tilia cordata), Spruce-fir (Picea abies), White Pine(Pinus strobus), Douglas Fir (Pseudotsuga menziesii), Arbour (Thuja occidentalis), Tree of Life (Thuja orientalis), Bushy Yew (Taxus baccata), Pagoda-tree (Sophora japonica), Holly tree (Ilex aquifolium), Oregon False Cypress(Chamaecyparis lawsoniana), Juniper (Juniperus virginiana), Serbian spruce (Picea omorica), beech (Fagus sylvatica) and Broadleaf Holly (Ligustrum ovalifolium).
Special mention is made of the bushy yew (Taxus baccata), which is estimated to be 300 years old and consists of 8 to 10 strains. 200-year-old peduncle oak (Quercus robur) and the imposing black walnut (Juglans nigra). From the gate of the park, which today is marked by only two ruined columns, the way to the castle is surrounded by two lines of old horse-chestnut trees (Aesculus hippocastanum).


The fauna of the park


The neglected condition and relative undisturbed nature of the park contribute to the richness of the wildlife. Indigenous, old trees provide the living conditions for many insect species, wild bird and mammal species. In the absence of care, heavy shrubbery has begun in the area, so rich bush levels favor songbirds and smaller mammals. Among the protected beetles are the Stag-Beetle (Lucanus cervus), the Great Capricorn Beetle (Cerambyx cerdo), the Copper Beetle (Carabus ullrichi) and the daytime Peacock butterfly (Inachis io). Representatives of amphibians include Brown Toad (Bufo bufo), Tree Frog (Hyla arborea) and Forest Frog (Rana dalmatina). Among the reptiles, the nimble lizard (Lacerta agilis) may come before our eyes. Birds are more represented in the area. Common Tit (Parus major), Blackbird (Turdus merula), Starling (Sturnus vulgaris), Common Sparrow (Passer montanus), Chaffinch (Fringilla coelebs) and Common Cardigan (Carduelis carduelis) are common. Robin (Erithacus rubecula),Throstle (Turdus philomelos), House Sparrow (Passer domesticus) and Greenfinch(Carduelis chloris) are also relatively common. But there are also the Blue Tit (Parus caeruleus), Nuthatch (Sitta europaea), the Great Woodpecker (Dendrocopos major) and the Brown Owl (Strix aluco) searching for the old deciduous trees. Among the mammals, the Eastern Hedgehog (Erinaceus concolor), the Common Mole (Talpa europaea), the Common Squirrel (Sciurus vulgaris) and the Noctule Bat (Nyctalus noctula) are represented in the area.

The park is open to the public.

RELATED

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

09/02/2022 9:05 AM
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Read more
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

09/01/2022 1:45 PM
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Read more