13
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN
MEGÉNEKELT TANÍTÁSOK SZÓFIA ÚTJÁN – ASHARTI NYÁRZÁRÓ KONCERTJE A BÜKKI CSILLAGDÁBAN

A Bükki Csillagda egy különleges nyárzáró eseményére, Asharti Szabó Andrea intuitív énekművész legújabb koncertjére invitáljuk az Érdeklődőket 2026. augusztus 28-án, pénteken, 19:00 órai kezdettel a planetáriumba. Asharti „Megénekelt tanítások Szófia útján” című előadása egyedülálló módon ötvözi a zenét, a mesét és az Univerzum varázsát, mely zenei élmény után csillagászati észlelésen vehet részt a közönség az obszervatóriumban.

Van, amikor egy dal nem csupán megszólal, hanem történetté válik.

Van, amikor a zene, a fény és a csend együtt vezet végig egy úton, amelyet mindannyian ismerünk – még akkor is, ha soha nem neveztük nevén.

A Bükki Csillagda közönsége immár sokadik alkalommal találkozhat Asharti különleges planetáriumi koncertjével. A kupolára vetített látványvilág, az intuitív énekek és a dalok között megszülető gondolatok ezúttal is egy közös belső utazásra hívják a hallgatót. Asharti intuitív énekes, dalszerző és a Megénekelt tanítások alkotója. Zenéjében a hang, a kép és a kimondott gondolat egymást kiegészítve alkot egészet. Koncertjei nem csupán zenei élményt nyújtanak, hanem olyan találkozások, ahol mindenki a saját történetére ismerhet.

A Megénekelt tanítások Szófia útján című est a korábbi Sufi.a album és a Megénekelt tanítások továbbérlelt, új formája. A Szófia szó eredeti jelentése: bölcsesség. Itt nem egy személy neve, hanem a bölcsesség felé vezető emberi út jelképe. Annak az útnak a szimbóluma, amelyet mindannyian végigjárunk. A lányból nő, a szeretőből anya, az anyából bölcs asszony lesz. Útközben veszítünk, szeretünk, elengedünk, újrakezdünk, és újra meg újra – akár a főnix – önmagunkból születünk újjá. A tanítás nem a színpadon történik. A tanítás maga az élet. A koncert csak segít felismerni azt. A megénekelt tanítások ezeknek az átalakulásoknak a lenyomatai. Nem kész válaszokat kínálnak, hanem emlékeztetnek arra, hogy életünk legfontosabb felismerései nem könyvekből születnek, hanem abból, amit megélünk. Viselhetünk bármilyen ruhát, élhetünk bármely korban vagy földrészen – utunk valódi értelme mégis az, hogy bölcsebben érkezzünk meg, mint ahonnan elindultunk.

A Bükki Csillagda planetáriuma különleges hátteret biztosít az esthez: a kupoláján megelevenedő képek, a zene és a gondolatok ezen az estén egyetlen történetté fonódnak össze

Nem csupán koncert. Hanem egy közös utazás. Egy emlékezés. Egy lehetőség arra, hogy a csillagok alatt talán egy kicsit közelebb kerüljünk önmagunkhoz.

A koncertet követően a Bükki Csillagda esti csillagles programja várja a látogatókat.


Asharti (Szabó Andrea) intuitív énekes, aki egyedi, kozmikus kódnyelven énekel – olyan nyelven, amelyet az ész nem, csupán a szív ért.

Hangja egyszerre ősi és modern: hidat képez múlt és jövő, ég és föld között.

Kutatja az emberi hang jótékony hatását, tanít, egyéni terápiákat tart, és fellépéseivel hazánkban és külföldön egyaránt inspirálja a közönséget.

Koncertjei nem csupán zenei események, hanem belső utazások, ahol a hallgató önmagára találhat – a rezgések, a mesék és a csillagok fényében.

A művésznő, aki már többször adott teltházas koncerteket a Bükki Csillagdában, így vall önmagáról: „Egyszer, egy kung-fu mester azt mondta nekem, hogy amikor énekelek, valami kijön a számon, és az az embereknek jó. Akkor és ott, semmit nem értettem belőle. Csak álltam és zokogtam, mert amit éveken keresztül nagyon el akartam fojtani, az elemi erővel kitört belőlem. Az volt az a pillanat, amely megváltoztatta az életem, és elindultam a hosszú utazásra a hangok birodalmában. Az operettől kezdve a musicalen át az operáig sok mindent tanultam és műveltem. Számos tanárnál tanultam, számos országban énekeltem. Végül megmaradt, ami a szívemnek legkedvesebb: lelkemből énekelni. Csak úgy, spontán. Amikor énekelek, teljesnek és szabadnak érzem magam. De ezt a szabadságot és teljességet meg kellett tanulnom. Nekem is. Ezt igyekszem átadni a közönségemnek és a tanítványaimnak is. Ugyanis az emberek legnagyobb gátja a boldogságuk elérésében a félelem. Az pedig illúzió.”

Linkek, ha Ashartit hallgatna:


Asharti Szabó Andrea honlapja: http://asharti.com/

Asharti Szabó Andrea a Facebookon: https://www.facebook.com/ashartiintuitivesinger

Asharti Szabó Andrea YouTube-csatornája: https://www.youtube.com/@ashartiszaboandrea1901


Program:

18: 30 - Kapunyitás és regisztráció

18:45 - 19:00 Helyfoglalás a planetáriumban

A rendezvényre szóló jegyekkel érkezési sorrendben foglalhatják el helyeiket.

19:00 - 20:00 Koncert

20:15 - 22:00 Kupola-látogatás, derült idő esetén: észlelés, borult idő esetén: planetáriumi filmvetítés

Látnivalók az éjszakai égbolton derült idő esetén:

Hold; Szaturnusz; Herkules-gömbhalmaz; Gyűrűs-köd; Albireo kettőscsillag; Perseus-ikerhalmaz; Androméda-galaxis


A jegyek korlátozott számban érhetők el, ezért érdemes mielőbb lefoglalni, hiszen Asharti koncertjei mindig gyorsan teltházasak lesznek.

Jegyvásárlás csak előzetesen, online, a következő felületen keresztül lehetséges:

https://www.bnpi.hu/hu/program-reszletek/megenekel...


Felhívjuk vásárlóink szíves figyelmét, hogy ÁSZF-ünk szerint a megvásárolt, adott időpontra szóló jegyek nem válthatók vissza, és más jegyre nem cserélhetők.

Kedvezőtlen időjárás esetén a csillagles programelem helyett a Bükki Csillagda kiállítását lehet megtekinteni, illetve csillagászunk planetáriumi előadást tart.

A résztvevők a programon történő megjelenéssel tudomásul veszik, hogy az eseményről fotók, videók készülhetnek, amelyet a Szervezők (Asharti Szabó Andrea, Bükki Csillagda, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) publikálhatnak és melynek részletes adatkezelési tájékoztatója elérhető a honlapon (https://www.bnpi.hu/hu/adatvedelem és /https://www.bnpi.hu/uploads/194/T%C3%A1j%C3%A9kozt...).

A programváltoztatás jogát a Szervezők fenntartják.

Kapcsolódó

Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

Cserépfalu - Mész-tető földvár tanösvény

2022.09.01. 09:59
Bükk történelmi múltjának fontos emlékei a várak, vármaradványok. Nemcsak a jelentős falmaradványokkal rendelkező vagy majdnem ép kővárak, hanem a sáncokkal, árkokkal határolt "földvárak" is. Korábban kevesen tulajdonítottak védelmi jelleget a sáncoknak, töltésgyűrűkkel övezett építményeknek, azokat sok esetben "pogány" áldozóhelyeknek vélték és a hunoknak, avaroknak tulajdonították létrehozásukat. A közelmúltban lezajlott kutatások azonban tisztázták a "földvárak" korát, rendeltetését - ma már az őskori és középkori sáncvárak nagy részét is el tudjuk különíteni egymástól. A Bükk-vidéken, a Kárpát-medence más tájaihoz hasonlóan, az őskorban több népcsoport épített erődített telepeket, várakat. Az őskori erődítések első klasszikus korszaka a korai és középső bronzkor volt. A kora bronzkori hatvani kultúra (Kr. e. 2000 - 1750) és a középső bronzkori füzesabonyi kultúra (ie. 1750 - 1350) lakossága leginkább a hegység peremén, a dombvidéken telepedett le. A rájuk jellemző típus a nagyobb kiterjedésű "nyílt telep" melletti kis vár (0,02-0,08 ha). A többnyire csak árokkal körülvett védett terület a vezető rétegé lehetett: valószínűen egyaránt szolgálta a saját népüktől való elkülönülést, illetve a szomszédos népek, távolabbi kultúrák ellenséges népei elleni védelmet. A bronzkor első feléből származó földvárak a Bükk déli peremén a maklári Baglyas, a novaji Földvár, a tardi Tatár-domb. Az őskori erődített telepek második nagy korszaka a késő bronzkorban kezdődött. A Kyjatice-kultúra (Kr.e. 12. századtól 8-7. századig, a "preszkíták" betöréséig) sánccal, árokkal, meredek hegyoldalakkal határolt telepei nagy kiterjedésűek és igazán impozáns megjelenésűek és főleg a hegység belsejében, nagy relatív magasságú hegytetőkön lelhetők fel. A Bükk kyjatice-i típusú földvárcsoportjának minden egyes tagját érdemes felkeresni, a háromezer éves erődített települések bejárása önmagában is különleges élményt nyújt, sáncaikról pedig szép kilátás tárul szemünk elé.A hegység késő bronzkori erődített telepei a következők: Szilvásvárad és Bélapátfalva határán a Kelemen széke (Töröksánc), Dédestapolcsány határában a Verepce-tető, a Miskolctapolca mellett a Vár-hegy, Bükkszentlászló felett a Nagysánc, Sálytól északra a Latorvár-tető, Cserépfalu határában a Mész-tető, Felsőtárkány fölött a Vár-hegy. Mivel a bükki sáncok építését a Kr. e. 8. század idejére (a Hallstatt B2 periódus végére, a Hallstatt B3periódusra) datálják a régészek, ezért legújabban a preszkíta (mezőcsáti csoport) bevándorlási hullámokhoz kötik az erődítések elkészítését. Csakhogy ennek a vélekedésnek is ellentmond, hogy földvárainkban a keleti eredetű tárgyak is nagy számban jelen vannak, ami itt is a békés kereskedelmet valószínűsíti. Sőt a kiétei lakosság hegyekben történő továbbélése még akkor is jól dokumentálható, amikor a síkvidéket a mezőcsáti kultúra népe birtokolta. A kiéteiek és a preszkíták békés viszonyát mutatják a Szabó János Győző által a Tarna völgyében (Sirok - Akasztómály: nem messze a szajlai kiétei temetőtől) feltárt mezőcsáti típusú sírok, valamint a szilvásváradi Töröksánctól északnyugatra (az Eger felől Szilvásváradra bevezető műút és vasút kereszteződése mellett) Párducz Mihály által szkíta korinak meghatározott (Ha C periódusra datált), de inkább preszkíta temetőrészlet is.A késő bronzkori erődített telepek, várak jellegzetességeinek legjobb összefoglalását Nováki Gyula adta: "Valamennyi nagy relatív magasságú és nagy kiterjedésű hegy tetején fekszik. A sánccal, árokkal vagy hegyperemmel körülhatárolt telepek mérete az előzőkének a sokszorosa. Hosszuk 400 és 2000 méter, területük pedig a "kisebbeknél" 1,33 - 16,9 ha között változik, Szilvásvárad - Töröksánc azonban már 71,6 ha, Dédestapolcsány Verepce-tető pedig 123 ha területet foglal magába. A korai és középső bronzkorral szemben a késő bronzkorban igen nagy kiterjedésű telepeket találunk, mégis mindig osztatlanok. Nem találunk azokon belül elkülönülő részt, amit esetleg a vezetőréteg lakóhelyének tekinthetnénk. A telepek belsejében eddig végzett ásatások az óriási területekhez képest elenyészőek, ezért kellően alátámasztott következtetésekre nincs lehetőség. A többi kutatóval összhangban, mindössze annyit tételezhetünk fel, hogy a magas fekvésű, erődített telepek lakói között lehetett a vezetőréteg is, amely a környék kisebb települései felett is uralkodott. E nagy várak azonban nemcsak az ott élők, hanem az egész környék lakóinak a védelmét is szolgálták szükség esetén, igazi nagy népvárak voltak. Földváraink egymástól alig pár kilométerre, a Bükk hegység peremét szinte körülveszik. Az eddigi megállapítások szerint egy kultúrán belül, azonos időben lakták valamennyit. Ilyen közelségben nyilván szövetségesei voltak egymásnak. Úgy tűnik tehát, hogy a szomszédaikkal békés viszonyt ápoló, egymással szövetségben lévő kiétei csoportok nagy relatív magasságban és nehezen megközelíthető helyeken fekvő sáncvárainak rendeltetésével kapcsolatban nemcsak a hadászati védekezést, de az egyéb stratégiai szempontokat (kereskedelmi utak ellenőrzése, birtokközpont) is kizárhatjuk!Cserépfalutól észak-északkeletre kb. 2 km-re emelkedő Mész-tető a Bükkaljához tartozik, de közel van a Déli-Bükkhöz, a Hór-patak völgymedencéjéhez. Az itt található földvárat a késő bronzkorban (ie. 1100-800) építettek, ahogy már írtuk, a hegyvidék peremén épült várláncolat (bükkaranyosi földvár, kisgyőri Hársas és Majorvár, sályi Latorvár stb.) tagjának tekinthető. A földvár a dombtető északnyugat felé kinyúló platóját foglalja el. Északkeleti, legmagasabban lévő szélét keskeny, meredek oldalú, sziklás gerinc határolja. A délnyugat felé lejtő szélén az erődítés vonala bizonytalan. A délkelet felé folytatódó lankás hegyoldal felől jól kivehető egyenes sánc védte a telepet. A sáncon és körülötte Korek József 1960-ban végzett rövid ásatást, amely során a sánc külső (keleti) aljában keskeny V alakú árok bontakozott ki. Az előkerült kerámia leletek alapján a késő bronzkorba és a kora vaskorba datálták a telep korát. A sánccal védett terület háromszög alakú, nyugati és keleti oldala természetes meredély, déli oldalát markáns sánc határolja. A délkelet felé folytatódó lankás hegyoldal felől mára már erősen lepusztult egyenes sánc védte a telepet. A 230 m hosszú, 10-15 m széles, jelenleg 1-1,5 m magas sánc által lezárt tér közepe erősen bemélyed, amfiteátrumszerű. Az erődítést a régészeti kutatás a Kyjatice kultúrába sorolja az előkerült cseréptöredékek alapján. A késő bronzkori – kora vaskori megtelepedés nyomai a sáncon kívül, a lankás hegyoldalban is megtalálhatók.
Tovább olvasom