Törökasztal és Bálványkövek

Kérjük görgess

Kérjük görgessen
A miocén kárpáti korszakában, mintegy 17 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni működés hozta létre a siroki Vár-hegyet is felépítő horzsaköves dácittufát. Ez a tevékenység vezette be a középső-miocén andezitvulkanizmust, amely a Mátra rétegvulkáni képződményeit is szolgáltatta. A különböző mértékben összesült vulkáni tufákból évmilliók alatt külső erők (csapadék, szél, hőmérséklet-ingadozás) szeszélyes alakú sziklákat hoztak létre. A mállásnak jobban ellenálló összesült kőzetszintekből alakultak ki a látványos tufatornyok. Legfeltűnőbbek a hegygerincen emelkedő un. Bálványkövek, a pap, barát és apáca sziklák, melyek meredek tornyai 5-6 m-rel emelkednek a nyereg szintje fölé. Az 1980-as évekig a nyugati sziklatömbön egy „fej” is ült, amit valószínűleg az 1986-87-ben zajló földrengés- sorozat döntött le. A Darnó király, Tarna tündérleány és Bodony vitéz szomorú történetét elmesélő monda magyarázza Sirok nevének eredetét. A Törökasztal szintén erősen összesült tufából álló, vízszintesre faragott felületébe a régi időkben tál alakú mélyedéseket, csatornákat, lyukakat véstek. Feltételezések szerint ezek pogány áldozati szertartásokat szolgáltak. Az üstökbe, tálakba helyezték a megölt áldozati állatot, melynek vérét a csatornák vezették el. Más bükkaljai tufakúpokon, kaptárköveken is láthatók ilyen, vélhetően kultikus célokat szolgáló mélyedések (pl. Eger Nyerges, Demjén Bányaél, Szomolya Vén-hegy).

Kapcsolódó