Szalakóták nyomában 2020.04.28. 12:58

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

2020. április 17-én Sasvári János kollégánk látta az első példányt a Dél-hevesi Tájegység területén Visznek közelében. Ez lett a legkorábbi szalakóta észlelésünk, ugyanis eddig a 2001. április 19-én Mezőtárkánynál látott példány tartotta a rekordot.

A kékcsóka néven is emlegetett szalakóta hosszú távú vonuló madarunk. Laza csapatokban vagy magányosan vonul. A telet Afrika déli és keleti részén tölti. Vonulás közben akár 10 ezer km-t is megtehet.

Szalakóta zsákmányával (Fotó: Jakab Tibor)

Tavasszal az első madarak általában április végén, május elején érkeznek vissza hozzánk. Ha minden szerencsésen alakul, néhány hét és Eleven, a jeladós szalakóta is újra visszatér majd az Apaj környéki költőhelyére. Eleven az egyetlen olyan szalakóta, amely a 4 éve felhelyezett jeladójának köszönhetően folyamatosan értékes adatokkal látja el a szalakóták vonulásával foglalkozó szakembereket. A jeladó szerint Eleven március 15-e körül kezdte meg útját költőhelye felé. Az utolsó adatok Szomália térségéből érkeztek róla.

Forrás: https://www.satellitetracking.eu/

A szalakóták mellett, más színpompás madarak miatt is érdemes lesz az elkövetkező hetekben az eget kémlelni. Hiszen nemsokára itt a május és visszaérkeznek hozzánk kései vonuló madaraink. Hamarosan megfigyelhetőek lesznek a kék vércsék, a kis őrgébicsek, a gyurgyalagok és a sárgarigók is.

Szerző: Gál Renáta (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

Kecskés Dóra (Szalakóta Life fajvédelmi munkatárs)

Gál Renáta
Gál Renáta
projekt referens
Kecskés  Dóra
Kecskés Dóra
projekt munkatárs

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom