Rudapithecus nyomában Ipolytarnócon 2022.03.13. 10:56

2022. március 12-én a 10 millió éves Rudapithecus ősmajom kutatásáról megjelent könyv szerzői sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozójára került sor az Ősmaradványoknál. Képes beszámolója archív értékű.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark közös rendezvénye dr. Kordos László őslénytanász munkássága előtt tisztelgett. A különleges eseményt az Élet és Tudomány 2022/10. száma is beharangozta Ötven év lenyomata címmel. A rendezvény kezdetén Kázmér Miklós, az ELTE professzora méltatta a szerző eddigi munkásságát.

Ezt követően Kordos László az Archaeolingua Kiadó gondozásában múlt év végén megjelent "A Rudapithecus kutatás" című könyvét mutatta be.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok ősállatnyomait napjainkban is kutató tudós személyes hangvételű ismertetőjét nagy érdeklődés kísérte, a szakmai közönségből a Pásztói, a szécsényi Kubinyi Ferenc és a Debreceni Múzeumok munkatársai is jelen voltak, de indonéz (szumátrai) doktorandusz hallgató is rész vett rajta.

A könyv és a rudabányai kutatás történetének ismertetését egy archív film megtekintése kísérte. A program végén a szerző az azonnal elkapkodott, limitált példányszámú könyvét a helyszínen dedikálta.

A sikeres rendezvényt követően a terület geológiai tanösvényének őslénytani feltárásainál szakmai konzultációt tartottak, melyet laikus macskánk (Hamvas Béla) is nagy érdeklődéssel követett. A kép tanúsítja, hogy félgömb-szerű bioeróziós nyomokat is vizsgáltak.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom