A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja
A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását.
Az UNESCO Végrehajtó Testületének a cím elnyerésére irányuló döntését Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság állandó szakbizottságaként működő Geopark Magyar Nemzeti Bizottság elnöke jelentette be.
A 2017-ben, négy bükk-vidéki település (Borsodnádasd, Felsőtárkány, Répáshuta és Szomolya) kezdeményezésére, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásában létrejött, 2817 km2 kiterjedésű Bükk-vidék Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magában foglalva az Upponyi-hegységet és a Bükköt.
A korábban létrejött Bakony-Balaton Geoparkkal és a szlovák-magyar országhatáron átnyúló Novohrad-Nógrád Geoparkkal együtt a három UNESCO globális geopark együttesen hazánk területének 7,9%-át fedi le, általuk immár az ország 324 települése vesz részt geoparki együttműködésben.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a geopark cím elnyerése nem arra utal, hogy egy újabb önálló védett területi kategória jött volna létre, és nem korlátokat vagy újabb előírásokat von maga után, hanem a lehetőségeket nyitja meg a helyi szereplőknek. Ez a cím felteszi a világtérképre is a Bükk- vidéket, ezáltal is támogatva mindazokat, akik a tevékenységüket ezen a területen a földtani értékekre alapozottan, azokhoz kapcsolódóan folytatják. Az UNESCO Globális Geopark hálózata széles körű lehetőségeket kínál a kutatások és nemzetközi együttműködések számára, és figyelmet irányít a Bükk-vidék Geoparkra, kiemelve ezen terület gazdag kulturális és természeti örökségét. Bízom benne, hogy az elnyert cím, az elismerésen túl a helyi szereplők számára is érzékelhető módon fogja a térségfejlesztést szolgálni – zárta sorait.
– 2017 júliusában közösen fogalmaztuk meg fő célkitűzésünket, hogy együttműködésünk színterét a geopark szellemiségének megfelelően kívánjuk kezelni. A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva törekszik a térség fejlődését szolgálni – mondta Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a sajtótájékoztatón, majd a közeljövő terveiről is szó esett: május elején a Szeleta Parkban az értékfeltárásban és elemzésben szakmai segítséget nyújtó kutatók mutatják be a geopark földtani érdekességeit, tudományos munkájukat. Ez után a geopark egyes településein szerveznek helyszíni programokat, ahol a helyi közösségeknek mutatják be az UNESCO címmel járó további lehetőségeket. Geotúrák kiírása is szerepel a tervek között, a geopark geosite-jainak megismerésére. A helyi hagyományokat tisztelve a térség gazdasági aktivitásának fellendítése érdekében ösztönözni kívánják a helyi, élelmiszer jellegű termékek előállítását, GEOfood pályázat meghirdetése is várható.
– A közösség és a földi adottságok oda-vissza hatnak – fogalmazott az igazgató –, és ha ezek jól működnek együtt egyfajta holisztikus szemlélet jellemzi azokat a helyben termelt termékeket is, amelyek GEOfood védjegyet nyerhetnek el. A kritériumok szigorúak, csak UNESCO által elismert területeken alkalmazhatók. Szeretnénkk elérni, hogy az emberek ne csak a terméket lássák, hanem azt is, mi minden határozza meg a minőséget: a táj, az ember és a szemlélet. A GEOfood, akárcsak a Bükki Nemzeti Parki Termék Védjegy, garancia lesz a minőségre – szögezte le Rónai Kálmánné.
Galéria
A galéria fotói: Kozma Attila, nyitókép: Vermes Tibor (kormany.hu)
A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark az ország egyik legösszetettebb földtani kifejlődésű területét fedi le, magába foglalva a gyűrt, redős, takarós kifejlődésű Upponyi-hegységet és Bükköt is. Az Upponyi-hegységben tárulnak fel azok a legidősebb kőzetek is, melyek a földtani óidőből, a késő ordovícium időszakából maradtak ránk. A Bükk alaphegységi kőzetei csaknem 150 millió évig tartó szinte folyamatos üledékképződés során keletkeztek. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a Bálvány északi oldalában a perm-triász határt bemutató földtani feltárás, amely a perm végi nagy kihalás földtörténeti eseményét rögzíti.
A Bükk hazánknak barlangokban leggazdagabb karsztvidéke, ahol a föld mélye több mint 1150 barlangot rejt, amelyekből számos kiemelkedő régészeti és őslénytani jelentőségű. A karsztos formakincsek mellett vulkáni kőzetek is megjelennek a Bükkalján, miocén korú, heves vulkáni kitörések emlékeit őrizve.
A Bükk 961 méteres csúcsmagasságával (Szilvási-kő) Magyarország második legmagasabb hegysége, bár fennsíkjának átlagmagassága meghaladja a Mátráét.
A geopark a földtudományi értékek vonzerején túl ökológiai, régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális és gasztronómiai értékekre támaszkodva törekszik a térség fejlődését szolgálni a fenntartható geoturizmuson keresztül.
