Madárvédelmi konferencia a Mátrában 2023.10.20. 12:31

Összevetni a hazai tapasztalatokat a külföldiekkel, s átvenni a jó példákat, hogy egy XXI. századi elvárásoknak megfelelő, európai szintű madárvédelmi stratégiát alakíthassunk ki – ez volt az egyik fő célkitűzése az elmúlt napokban rendezett 14. MAVIR Madárvédelmi Konferenciának, amit ebben az évben Mátrafüreden rendezett a névadó vállalat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Intézet Nonprfit Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Három nap alatt, kilenc ország szakértői tartottak előadásokat. A több mint 130 fős szakmai rendezvény fókuszában ezúttal a ragadozómadarak fennmaradása és a légvezetékek láthatóvá tétele terén jelentkező kihívások álltak. Emellett kiemelt témaként szerepelt a generációváltás a madáreltérítésben, amelyet négy kiállító prezentált.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a magyarországi madárvédelem a széleskörű társadalmi összefogás szép példája.

– Fontos, de önmagában kevés az állami erőfeszítés a természetvédelem területén, így a társadalmi szerepvállalás mellett szükség van a nagyvállalatok és a közszolgáltatók támogatására is. A költségigény miatt nem megoldható minden légvezeték azonnali cseréje földkábelre, azonban a megoldások megvitatása előremutató lehet – mondta.

Rácz András köszöntő beszédében ismertette, hogy 15 évvel ezelőtt született az Akadálymentes Égbolt megállapodás, és az így kialakult, áramszolgáltatói és természetvédelmi együttműködés egyik „gyümölcse” a madárvédelmi konferenciák hagyománya. Ahogy korábban, az egyes évek helyszíneihez igazodva a puszták vagy a vizes élőhelyek madárvédelmi kérdései kaptak hangsúlyt, úgy az idei évben a mátrai helyszín az erdők és az erdei madárvilág védelmét helyezte előtérbe.

Az államtitkár elmondta, hogy a kormány idén elfogadta a 2030-ig szóló, 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát, amely a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve reflektál az EU 2030-ig szóló biodiverzitás stratégiájában megfogalmazott uniós kötelezettségvállalásokra is. Mintegy 136 ezer hektáron vállalták a leromlott állapotú erdei élőhelyek helyreállítását. Célkitűzés továbbá az öreg erdők, valamint a ritka erdei élőhelytípusok fennmaradásának biztosítása, a biológiai sokféleség szempontjából kiemelkedő értéket képviselő erdőállományok területének bővítése, továbbá a biológiai sokféleség megőrzése és fejlesztése szempontjából kedvező erdőszerkezet kialakítása.

Rácz András kitért arra is, hogy az élőhelyek védelme mellett kiemelt figyelmet fordítanak madárvédelemre is. Az áramszolgáltatókkal folytatott együttműködésnek és az Európai Unió LIFE programja támogatásának is köszönhetően az elmúlt öt évben száz kilométer hosszan sikerült a túzokokra kiemelten veszélyes szakaszokon megszüntetni a légvezetéket, és az áramellátás szempontjából is kedvezőbb módon földkábelre cserélni. E téren további előrelépésben is lehet reménykedni, az európai túzokállomány védelmét célzó, új, nemzetközi LIFE pályázathoz csatlakozva 16 kilométer további prioritás vezetékszakasz kerülhet földbe az Európai Bizottság támogatása esetén, az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. működési területén, a Csanádi-pusztákon.

Rónai Kálmánné, a BNPI, hazánk első hegyvidéki nemzeti parkjának igazgatója kiemelt feladatként jellemezte a nemzeti park működésén belül a fajvédelmet, hiszen a hegyvidék is ugyanúgy igényli a madárvédelmet (fészkelő- és táplálkozóterületekre fokozottan figyelnek) akárcsak a puszta vagy a vizes élőhelyek. Elhangzott: a BNPI működési területén több mint 100 fészkelő fajról (például parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, fehér és fekete gólya) lehet tudni. E terület 1/3 részén, a legveszélyesebb szakaszokon az Igazgatóság az áramszolgáltatóval együttműködésben áramütés szempontjából már biztonságossá tette a középfeszültségű hálózatot (15 500 oszlop madárbarát szigetelése), emellett 41,3 km vezetékszakaszt váltottak ki földkábelekkel.

Igazgatóságunkat képviselve tartott előadást Magos Gábor, a BNPI természetvédelmi őrszolgálatának vezetője, aki az őrszolgálat megalakulásától részletesen bemutatta, hogyan, milyen módszerekkel is kezdődött az 1970-es években, és hogyan is zajlik jelenleg a madárvédelem a nemzeti parkban. Molnár Márton természetvédelmi őr pedig a harkály- és erdővédelem aktualitásairól szólt a speciális élőhelyi igényű fehérhátú fakopáncs kapcsán.



Az esemény záró napján, csütörtökön, a résztvevők meglátogatták a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mátrafüredi bázisát. A vendégek megtekinthették a Harkály Ház kiállítását; szakembereink (Molnár Márton és Papp Ferenc természetvédelmi őrök) madárgyűrűzési bemutatót tartottak; a Deák Delta Kft. prezentálta a Delta Light autonóm világítású madáreltérítő szerelvény drónnal történő felszerelését egy kifeszített villanyvezetékre (mint a generációváltás kiváló példája a madáreltérítésben); majd Deák Gábor mérgezés-megelőzési koordinátor (MME) keresőkutyás bemutatójához is lehetett csatlakozni.


Forrás: kormany.hu, MAVIR


Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom