Látogatóközpontjaink az UNESCO velencei, „Deep Surfaces” című nemzetközi kiállításán 2025.04.02. 17:00

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság két bemutatóhelye is bekerült a Velencei Biennále keretében megrendezésre kerülő, a 19. Nemzetközi Építészeti Kiállítás kiegészítő UNESCO programra, az UNESCO Velencei Irodája által szervezett „Deep Surfaces” című nemzetközi kiállításra. A Szeleta Park Látogatóközpont és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ősfenyő Belépő Fogadóépülete is képviseli hazánkat a világ 50 kiválasztott látogatóközpontját bemutató tárlaton, kiemelve egyedülálló földtudományi és örökségvédelmi szerepüket.



A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területén elhelyezkedő Szeleta Park Látogatóközpont és a szlovák-magyar, transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geoparkban található Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ősfenyő Belépő Fogadóépülete mellett, az UNESCO Világörökség részét képező Hollókő Ófalu egyik látványossága, a Dr. Román András Látogatóház is a hazai kiállítók közé került. Nagy elismerés Magyarország számára, hogy ebből az ötvenből három helyszín is hazai.


Az UNESCO Velencei Regionális Irodája által rendezett „Deep Surfaces” kiállítás célja, hogy feltárja az UNESCO által jegyzett helyszíneken működő látogatóközpontok sokrétű szerepét. A velencei Palazzo Zorzi épületében megvalósuló tárlat azt vizsgálja, hogyan válnak ezek az intézmények összetett kapoccsá az örökség, a helyi közösségek és a természeti környezet között, túllépve a puszta infrastrukturális funkciókon. A kiállítás a tervezés, a célok és a fenntarthatóság rétegeit boncolgatja, bemutatva 50, a világ különböző pontjairól gondosan kiválasztott központot.

A Szeleta Park Látogatóközpont a Bükk-vidék UNESCO Globális Geoparkkal való szoros együttműködése, valamint innovatív, holisztikus szemléletű földtudományi kiállítása és interpretációs módszerei révén érdemelte ki a meghívást. Bemutatja, hogyan lehet a helyi természeti és kulturális értékeket modern eszközökkel a közönség elé tárni, növelve a társadalmi tudatosságot és megbecsülést.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület a Novohrád-Nógrád UNESCO Globális Geopark legfontosabb és nemzetközileg is elismert bemutatóhelyeként került be a kiállítás anyagába. Az itt található világhírű őslénytani leletegyüttes és annak bemutatása példaértékűen kapcsolja össze az örökségvédelmet, a tudományos ismeretterjesztést és a turizmust.

A „Deep Surfaces” kiállítás több tematikus egység köré szerveződik, mint például az örökség értelmezése, a helyszínkezelés támogatása, az inkluzivitás és akadálymentesítés elősegítése, a fenntarthatóságra való ösztönzés, valamint a helyi közösségekkel való együttműködés. A látogatóközpontokat bemutató táblák mellett egy központi, adatvezérelt installáció („Deep Surface Cloud”) vizualizálja az egyes központok erősségeit és egyedi jellegét egy összekapcsolt hálózaton belül, valamint egy „Víziók Szobája” interjúkkal és filmekkel mélyíti el az élményt.

A Szeleta Park Látogatóközpont és az Ipolytarnóci Ősmaradványok részvétele ebben a rangos nemzetközi projektben nemcsak a két intézmény és az őket működtető Bükki Nemzeti Park Igazgatóság számára jelentős siker, hanem ráirányítja a figyelmet a magyarországi UNESCO Globális Geoparkok és általában a hazai természetvédelmi és örökségmegőrzési munka magas színvonalára is.

Az UNESCO Európai Tudományos és Kulturális Regionális Iroda házigazdájánál, a Palazzo Zorziban rendezett kiállítás 2025. május 10. és november 23. között ingyenes belépéssel várja a látogatókat.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom