Kaktuszok a Mátrában II. – A Cserteri vár ostroma 2025.01.22. 10:55

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori várunk, első írásos emléke 1329-ből származik. 1552-ben a törökök harc nélkül foglalták el és rombolták le, majd a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre. Ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen.

A Cserteri vár egy még álló falrészlete (Fotó: Zsupos Vivien)

A vár déli letörésében egy nagy kiterjedésű sziklagyep található, mely otthont ad több védett fajunknak, mint pl. a sárga kövirózsának (Jovibarba globifera subsp. hirta), a hegyközi cickafarknak (Achillea crithmifolia) vagy a hosszúlevelű árvalányhajnak (Stipa tirsa).

Sárga kövirózsa (Jovibarba globifera subsp. hirta) (Fotó: Andreas Berger)

2024 őszén lakossági bejelentés útján jutott tudomásunkra, hogy feltételezhetően valaki a sziklagyepet saját "kaktusz-kertjének" tekintette, ennek megfelelően az egész sziklagyepet elszórtan teleültette kaktuszokkal.

Az első szemrevételezések során feltártuk, hogy igen nagy a baj: kb. 60 egymástól különálló telep található az oldalban!

Ismét a Szegedi Tudományegyetem kutatójához, Dr. Kelemen Andráshoz fordultunk segítségért, ahogy korábban a gyöngyöspatai kivadult kaktuszok esetében is.

Dr. Kelemen András az Opuntia fajok közötti különbséget mutatja be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozói számára (Fotó: Zsupos Vivien)

András december közepén tudott eljönni hozzánk és tudásával segíteni a munkánkat. Négy különböző fajt azonosított be a területen:

- Cylindropuntia imbricata,

- Opuntia fragilis,

- Opuntia macrorhiza és

- Opuntia phaeacantha.

Opuntia fragilis telep (Fotó: Zsupos Vivien)

Megállapítottuk, hogy ilyen nagymértékű kaktusz-problémát már pusztán mechanikus irtással nem tudunk kezelni egy sziklakibúvásos területen, így kombinált kezelésre lesz szükség, mely a mechanikus- és a vegyszeres irtás együttesét jelenti.

Cylindropuntia imbricata hajtások (Fotó: Zsupos Vivien)

A szükséges engedélyek beszerzését követően a 2025-ös év elején mechanikai irtást fogunk alkalmazni, mely során igyekszünk minden telepet a lehető legnagyobb mértékben eltávolítani. Ezt követően tavasszal és nyár elején az újrasarjadt telepeket vegyszeres injektálással kezeljük majd, hogy minél pontszerűbben és hatékonyabban pusztuljanak ki a kaktuszok a sziklagyepből.

A Cserteri vár 1951 óta régészeti védelem, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom