250 millió évvel ezelőtti világméretű kihalás nyomai a Bükkben – talán válaszokat is kapunk? 2021.05.03. 17:40

A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszékének adjunktusa, Dr. Csámer Árpád és az Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszékének vezetője, Dr. Gucsik Arnold vezetésével hazai kutatók a perm és triász időszakok határán bekövetkezett globális kihalási esemény lehetséges okainak felderítésén dolgoznak a Bükk-vidék Geopark területén.

A Bükk-vidék Geoparkban – így a Bükki Nemzeti Parkban –számos olyan geológiai értéket találunk, melyek igazán különlegesnek számítanak. Ilyen a földtörténet során történt legnagyobb kihalási eseményt tanúsító, a Bálvány északi részén található perm/triász határszelvény, melyhez hasonlót a világon mindösszesen négy helyen figyelhetünk meg.

A szelvény különlegességét az adja, hogy látványos határvonallal különül el a perm időszaki sötét-bitumenes és a triász időszaki szürkés-fehéres mészkő. A világon rétegtani szempontból ez az egyik leglátványosabb feltárás.

Az alapszelvénynél látható különböző színű és korú tengeri mészkövek

A Föld történetében öt tömeges kihalási eseményt tartunk nyilván (sajnos napjainkban, az „antropocénben” zajlik a hatodik, amelynek egyértelmű okozója az ember). A perm/triász határon, mintegy 250 millió évvel ezelőtt a tengeri és szárazföldi élőlények közel 90%-a kipusztult, mely a határ alatti és fölötti fosszíliák számában feltűnő módon mutatkozik meg. . Hasonló, ám nem ekkora mértékű kihalás a kréta/tercier határon következett be, ez okozta a dinoszauruszok kihalását is.

A perm/triász határon egyes feltevések szerint egy közeli szupernóva robbanás okozta a tömeges kihalást, ám a kutatások ezt a feltevést nem bizonyították.

Rétegtani viszonyok vizsgálata

Egy másik feltevés szerint egy, a világűrből származó égitest becsapódása vetett véget szinte teljesen a földi életnek. Erre az elméletre szeretnének bizonyítékot találni a jelenleg futó kutatási programban a kutatók. Tervezik az alapszelvény anyagának vizsgálatát, amiben áttetsző, gömbszerű, 1mm átmérő alatti, olykor fémes gömböcskéket (szferulákat) fognak keresni. A jellemző szferulák tömeges előfordulása már bizonyíthatná a feltevést, miszerint egy aszteroida csapódott bolygónkba. E mellett különböző izotópok arányainak vizsgálatával is igyekeznek tisztázni a kihalási esemény okát vagy okait.

A Bükk-vidék Geopark kisfilmje:

Részletesebb információ a feltárásról azalábbi helyen érhető el

Novák  Richárd
Novák Richárd
látogatóközpont vezető

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom