250 millió évvel ezelőtti világméretű kihalás nyomai a Bükkben – talán válaszokat is kapunk? 2021.05.03. 17:40

A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszékének adjunktusa, Dr. Csámer Árpád és az Eszterházy Károly Egyetem Fizika Tanszékének vezetője, Dr. Gucsik Arnold vezetésével hazai kutatók a perm és triász időszakok határán bekövetkezett globális kihalási esemény lehetséges okainak felderítésén dolgoznak a Bükk-vidék Geopark területén.

A Bükk-vidék Geoparkban – így a Bükki Nemzeti Parkban –számos olyan geológiai értéket találunk, melyek igazán különlegesnek számítanak. Ilyen a földtörténet során történt legnagyobb kihalási eseményt tanúsító, a Bálvány északi részén található perm/triász határszelvény, melyhez hasonlót a világon mindösszesen négy helyen figyelhetünk meg.

A szelvény különlegességét az adja, hogy látványos határvonallal különül el a perm időszaki sötét-bitumenes és a triász időszaki szürkés-fehéres mészkő. A világon rétegtani szempontból ez az egyik leglátványosabb feltárás.

Az alapszelvénynél látható különböző színű és korú tengeri mészkövek

A Föld történetében öt tömeges kihalási eseményt tartunk nyilván (sajnos napjainkban, az „antropocénben” zajlik a hatodik, amelynek egyértelmű okozója az ember). A perm/triász határon, mintegy 250 millió évvel ezelőtt a tengeri és szárazföldi élőlények közel 90%-a kipusztult, mely a határ alatti és fölötti fosszíliák számában feltűnő módon mutatkozik meg. . Hasonló, ám nem ekkora mértékű kihalás a kréta/tercier határon következett be, ez okozta a dinoszauruszok kihalását is.

A perm/triász határon egyes feltevések szerint egy közeli szupernóva robbanás okozta a tömeges kihalást, ám a kutatások ezt a feltevést nem bizonyították.

Rétegtani viszonyok vizsgálata

Egy másik feltevés szerint egy, a világűrből származó égitest becsapódása vetett véget szinte teljesen a földi életnek. Erre az elméletre szeretnének bizonyítékot találni a jelenleg futó kutatási programban a kutatók. Tervezik az alapszelvény anyagának vizsgálatát, amiben áttetsző, gömbszerű, 1mm átmérő alatti, olykor fémes gömböcskéket (szferulákat) fognak keresni. A jellemző szferulák tömeges előfordulása már bizonyíthatná a feltevést, miszerint egy aszteroida csapódott bolygónkba. E mellett különböző izotópok arányainak vizsgálatával is igyekeznek tisztázni a kihalási esemény okát vagy okait.

A Bükk-vidék Geopark kisfilmje:

Részletesebb információ a feltárásról azalábbi helyen érhető el

Novák  Richárd
Novák Richárd
látogatóközpont vezető

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom