Vadászati Élménynap az Ősmaradványoknál

2023.02.11. 11:00 - 14:00

Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

1
Vadászati Élménynap az Ősmaradványoknál

Vadászat, élmény, természetvédelem szlogennel 2020-ban kezdődött a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által elindított programsorozat, mely nagy sikert aratott az évek során. Ezt a tradíciót folytatja a különleges rendeltetésű vadászterület rendkívüli vadászati élménynapja 2023. február 11-én.

123 évvel ezelőtt találtak rá a 17 millió éves ősvilági szörnyek lábnyomaira a világhírű Ősmaradványoknál. Az ősélőhely kutatása napjainkban is folytatódik a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark beléptető kapujánál..

A vadászati élménynapon a különleges rendeltetésű vadászterület fővadásza, Juhász Tamás természetvédelmi őr kalauzolja a látogatókat a régmúlt és jelenkor vadcsapásain, vadlesre is felkapaszkodva.

De nem csupán felnőtteknek szól a program, az Ősfenyő Belépő Fogadóépületben egy különleges vadászati természetfilm, digitális terepasztal és a kiterjesztett valóság interaktív falának játéktere ad szórakoztató elmélyülést a családoknak egy tovatűnt világ és a jelenkor vadjainak megismerésére.

Találkozó helye és időpontja: Ősfenyő Belépő látogatóközpontban 11 órakor, a program vége 14 óra

A téli nyomkeresés 2 km-es útvonala a Kőszikla ösvény visszavezető szakaszát is érinti, megfelelő ruházat és lábbeli viselése ajánlott A terepi bejárást követően a vadászati természetfilm megtekintése és a kiterjesztett valósággal ismerkedés ad további programlehetőségeket.

A programhoz előre be kell jelentkezni. A regisztrációhoz kérjük, hogy az ipolytarnoc@osmaradvanyok.hu email címre, "Vadaszati elmenynap regisztracio" tárgy megjelöléssel, név és mobil szám megadásával jelentkezzenek be.

A program részvételi ára: 3.000 Ft/fő, csak helyben fizethető.

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom