"Vizet mindenkinek!" Március 22-e a víz világnapja 2019.03.22. 13:46

"Vizet mindenkinek!" Ez a 2019-es világnap szlogenje, ami nagyon jól érzékelteti, milyen nagy kihívás ma a világban, hogy minden egyes ember számára elérhető legyen a tiszta víz.

A víz világnapja évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én ünnepelnek meg. Ilyenkor kiemelt figyelmet kap a téma, azonban fontos, hogy egész évben tisztában legyünk a víz fontosságával és az édesvíz készletek veszélyeztetettségével. Sajnos a fejlett országokban élők gyakran úgy tekintenek a vízre, mint megkérdőjelezhetetlen és vég nélkül rendelkezésre álló tényezőre. Hiszen a természetes körforgásnak köszönhetően újra és újra képes megújulni, tekintet nélkül arra, hogy milyen szennyező anyagok jutnak bele. Csakhogy láthatjuk, hogy az emberi tevékenységnek hála egyre több és látványosabb nehézséggel kell szembenéznünk a vizekkel kapcsolatban.

Évtizedek óta viták folynak róla, a kutatók folyamatosan kongatják a vészharangot és igyekeznek az emberiség figyelmét felhívni arra, hogy megfontoltabban kellene bánnunk az élővizekkel és a rendelkezésre álló vízkészletekkel. Szinte mindennapos a ivóvízvíz pazarlás, a vízszennyezés felszínen és felszín alatt egyaránt. A médiában, közösségi oldalakon szinte naponta érkeznek hírek új szennyező forrásokról, felborult tankerekről, vegyianyagok vízbe kerüléséről. Valamint egyre több rangos természetfotós versenyen is sokszor felbukkanó téma.

Az éghajlat-változásnak köszönhetően csökkenőben a talajvízszint, gyakoribbak az aszályok az éves csapadék mennyisége pedig nem elosztva érkezik a felszínre, hanem rendszertelen előre kiszámíthatatlan óriási esőzések formájában.

Forrás: link

2018-ban az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete összeállított egy szakértői dokumentációt, melyben felhívta a világ vezetőinek figyelmét a globális vízválság minél sürgetőbb megoldására, mivel a vízhiányt számos térségben az emberek immáron a saját bőrükön érzik és nem távoli problémaként tekintenek rá. Ezért kell mindenkinek kivennie a részét a cselekvésből tudatos fogyasztói magatartással, előrelátó intézkedésekkel annak érdekében, hogy megőrizzük a pazarlást és a további szennyezést.

Szerencsére sokan felismerték már a helyzet súlyosságát és egyre többen próbálnak meg jó példával elöljárni. Helyi közösségek, civil szervezetek szerveződnek, önkormányzatok, állami intézmények és döntéshozók igyekeznek a saját területükön megoldásokat találni és továbbadni a tudásukat annak érdekében, hogy közösen léphessük fel a vízkészleteink érdekében.

A 2018-as PET-kupa (Forrás:link)

Azonban egyénileg is tehetünk azért, hogy a hétköznapjainkba is beépüljenek ezek a jó szokások és kis léptékű változtatásokkal is aktívan hozzá tudjunk járulni a vízkészletek védelméhez.

Konyha

  • Ne mosogassunk folyóvízben, elég, ha csak öblítéskor folyatjuk a vizet!
  • Szereljünk a csapra víztakarékos csapbetétet, perlátort!
  • Javítsuk meg a csöpögő csapot!
  • Ne forraljunk a szükségesnél több vizet!
  • Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
  • Iktassunk be legalább heti egy nap húsmentességet. Mivel a hús előállításához több vizet használnak el, mint a haszonnövények termesztéséhez.

Fürdőszoba

  • Fürdés helyett zuhanyozzunk, de ne folyassuk fél óráig a vizet! Szappanozás alatt zárjuk el a csapot!
  • Fogmosáskor, borotválkozáskor zárjuk el a csapot, amíg nem használjuk!
  • Csak teli mosógéppel indítsunk mosást!
  • Új mosógép vásárlásakor válasszunk energia- és víztakarékos változatot!
  • A víztakarékos csapbetét itt is megállja a helyét, de akár a zuhanyfej is lehet vízgazdaságos!
  • A WC tartályba helyezzünk vízzel teli palackot, így a kiszorított víz mennyiségével kevesebb ivóvizet használunk el! Ha van rá lehetőség, vásároljunk a szaküzletekben víztakarékos tartályt!
  • Fogjuk fel vödörben a meleg víz előtt érkező hideget, ezt nyugodtan lehet használni locsolásra vagy a WC öblítésére!

Az esővíz gyűjtése és locsolásra való felhasználása is a víztakarékosság része! (Forrás: link)


Kert

  • Kora reggel vagy este locsoljunk, ezáltal csökkentve a párolgás mennyiségét.
  • Gyűjtsünk esővizet a locsoláshoz!
  • Alakítsunk ki praktikus esőkertet! Itt olvashatsz róla, hogy ez mit takar.
  • Takarjuk a talajt mulccsal, így csökkenthető a kiszáradás és a vízutánpótlás mennyisége!
  • Tartsuk észben, hogy manapság egyre szárazabbak a nyarak, ezért keressünk kevéssé vízigényes növényeket!
  • A járdát, autót ne slaggal takarítsuk!
  • Alakítsunk ki csepegtetős öntözőrendszert, mely közvetlenül a növények tövéhez vezeti a vizet!
  • Ha van automata öntözőrendszered, esős napokon kapcsoljuk ki!
  • A locsolófejeket mindig úgy állítsuk be, hogy csak a növényeket érje víz, a járdát, beton ne locsold feleslegesen!

Élővizek

  • Ha élővízben fürdünk, előbb mossuk le magunkról a naptejet!
  • Ne felejtsük, hogy az eldobott, széthagyott hulladék az élővizekbe is bejuthat! Legyünk körültekintők!
  • Használjunk kevesebb vegyszert a háztartásban, sajnos nem minden maradványt képesek kiszűrni a víztisztítók!
  • Sose öntsünk a lefolyóba, talajra a fáradt olajat, használt sütőolajat, gyógyszereket és egyéb kemikáliát, mert a talajba jutva elszennyezi a talajvizeket is! A veszélyes hulladékokat erre elkülönített helyre gyűjtsük és utána adjuk le ártalmatlanításra!
  • A mikroműanyagok napjainkban már jelentős mértékben veszélyeztetik vizeinket ezért próbáljuk meg kerülni az ezeket tartalmazó kozmetikumokat, tisztítószereket.

... és a ráadás

  • Ha közterületen vízszivárgást, csőtörést észlelünk, azonnal jelentsük be; ne várjunk arra, hogy más tegye meg!
  • Önkéntes segítőként sokat tehetünk a jó ügyért! Számos hazai civil szervezet rendez a témához kötődő eseményeket, folyótisztító akciókat!
  • Lehetőséghez mérten támogasuk azokat a környezet- és természetvédő szervezeteket, kezdeményezéseket, melyek a vizek megmentéséért és a jövő generációk szemléletformálásáért dolgoznak!
  • Tanítsuk meg Te is a gyerekeknek, hogy a víz érték, bánjanak vele takarékosan! Váljanak ők is környezettudatos felnőtté!


(Forrás: Vízvilágnap; Zöldbolt)

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom