Több mint 1000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon 2020.09.01. 13:37

Az idei évben ismét rekordszámú szalakóta költött a Hevesi-síkon!

A 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyeltük, májusban pedig megkezdtük az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy mi is számot vessünk a faj ez évi költési sikeréről.

Meggyűrűzött szalakóta (Coracias garrulus)

2020 májusától júliusáig sorra ellenőriztük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Dél-hevesi Tájegységének területén fellelhető 333 mesterséges szalakótaodút. Az ellenőrzések során 243 odúban regisztráltuk a faj sikeres költését, valamint további 68 szalakótafészkelést figyeltünk meg vércseládákban, illetve természetes odúkban. Az odúk foglalási aránya az idei évben volt a legmagasabb, az általunk ellenőrzött odúk közel 73 %-ában költött szalakóta. Az idei szezonban gyakoriak voltak a 4-5 fiókás fészekaljak, de 6 fiókással is találkoztunk. A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ pályázat eredményességét bizonyítja, hogy ugyan már 2019-ben is rekordot jelentő 220 pár szalakóta költött mesterséges odúinkban, viszont 2020-ra ez a szám ismét jelentősen emelkedett! Az elvégzett felmérésünk alapján az állomány nagysága 311 pár a dél-hevesi területen. Az általunk, mesterséges odúkban és ládákban regisztrált fiókák száma meghaladta a 800-at, amely mellett még ott vannak a nehezen ellenőrizhető, természetes odúkban költő párok fiókái is. Ezért úgy becsüljük, hogy több, mint 1000 szalakótafióka kelt ki az idei évben a Hevesi-síkon. Természetesen a fiókák számában is emelkedést tapasztaltunk. Az általunk ellenőrzött odúkban szalakótán kívül más fajok is költöttek. Az elfoglalt odúk számát nézve idén is a seregély (Sturnus vulgaris) nyerte a „versenyt”, majd a sorban a mezei veréb (Passer montanus) következett. Emellett, az ellenőrzések során találkozhattunk még kuvikkal (Athene noctua), füleskuvikkal (Otus scops) és csókával (Corvus monedula) is. A nyílt tetejű odúkban előszeretettel költöttek vörös vércsék (Falco tinnunculus) (természetesen ezek az odúk javításra vagy lecserélésre kerülnek a jövőben). Méhes és darazsas odúkat is följegyeztünk, de szerencsére ezekből nagyon kevés volt. Az ősz beköszöntével kollégáink egyik fontos feladata lesz, hogy a terepi feljegyzések alapján, a következő költési időszakig kitisztítsák, megjavítsák, és ha kell, lecseréljék a hibás, megrongálódott odúkat.

Szalakóta odúban kotló füleskuvik (Otus scops)

Szalakótaodúban nevelkedett kuvik fióka (Athene noctua)

Mikor május-júliusban a BNPI munkatársai felkerekedtek, hogy felmérjék a faj költési sikerét, akkor – a későbbi nyomon követés érdekében - ornitológiai gyűrűvel is megjelölték a madarakat. A gyűrűzés segítségével nem csak a faj vonulásáról tudhatunk meg többet, hanem többek között arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy hogyan viselkedik a költési területen, vagyis mi az élőhelypreferenciája, mennyire területhű, továbbá milyen tényezők veszélyeztetik (pl. gázolás) stb. (A gyűrűzési eredményeinkről korábban már részletesen beszámoltunk ITT.) A "Szalakóta védelme a Kárpát-medencében" LIFE+ projekt során lehetőségünk volt nagyobb mennyiségű színes gyűrűt is beszerezni, majd felhelyezni a madarak lábára. Ezek segítségével még több információt nyerhetünk a visszatérő egyedekről, hiszen ezeket a nagy karakteres gyűrűket spektív (teleszkóp), vagy egy dokumentációs célt szolgáló fotó segítségével is be lehet azonosítani! Éppen ezért szívesen várjuk az adatokat azoktól, akik valamilyen módon (pl. fotók) le tudták olvasni a madarak lábán látható kódot! Kérjük, ez esetben a gyűrű kódját vagy a róla készült fotót, a megfigyelés helyével és dátumával a Madárgyűrűzési Központ ringers@mme.hu e-mail címére legyenek szívesek megküldeni!

Akinek felkeltettük az érdeklődését és szeretne szalakótát látni, kíváncsi az élőhelyükre, annak érdemes felírni a jövő nyári úti célok közé a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szalakóta tanösvényét. A Tiszabábolnáról induló útvonal a szalakóták életét, védelmét és a Borsodi-Mezőség tájképi- és természeti értékeit mutatja be. Akinek lehetősége adódik rá, annak a szegedi Fehér-tó közelében álló Szalakóta Látogatóközpontba is érdemes ellátogatnia. Az ott kialakított tanösvény nem csak a szalakótákkal kapcsolatos védelmi tevékenységet mutatja be, hanem az odalátogatók megismerkedhetnek a természetbarát gyepgazdálkodással, valamint a szikes gyepek élővilágával is. A tanösvény egy része a halastó nádszigetében, egy víz felett épített pallósoron halad végig, a kilátóból pedig a szegedi Fehér-tó vízimadárvilága tárul elénk. Ha pedig valaki nem szeretne jövő nyárig várni, az otthonról is sok érdekességet tudhat meg ezekről a színpompás madarakról, és ehhez csak a program honlapját vagy Facebook oldalát kell felkeresnie.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság teljes működési területén 643 szalakótaköltést regisztráltunk 2020-ban. Az idei évben, az általunk kihelyezett mesterséges odúkban talált tojások és fiókák száma együttesen meghaladta az 1700-at!

Szalakóta fióka valamint, felnőtt madár gyűrűzés után

Ezen cikk keretein belül szeretnénk megköszönni mindenkinek a munkáját, akik segítettek az idei „szalakóta szezonban”.
Név szerint: Antal András, Balázsi Péter, Barati Sándor, Deák Gábor, Elek István, Ferenc Attila, Golen Gerhárd, Harmos Krisztián, Hák Flóra, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Király Norbert, Kleszó András, Korompainé Szitta Emese, Kurti Gábor, Lakatos Zoltán, Magos Gábor, Mezei János, Molnár Márton, Pongrácz Ádám, Sasvári János, Seres Mihály Nándor, Soós Gábor, Szabó Attila, Széles Tamás, Szemerszki Csaba, Szitta Tamás, Teplánszki Dóra, Tóth Boglárka, Tóth Katalin, Tóth László, Újhelyi Sándor, Vályi-Nagy Zoltán, Zákány Albert.
Külön köszönet illeti Királyné Kecskés Dórát, aki az elmúlt 3 évben, elhivatott munkájával segítette a projekt sikeres megvalósulását.

Kívánjuk, hogy a továbbiakban is hasonló vidámsággal és kitartással tudja végezni az előtte álló feladatokat!

Felnőtt szalakóta (Coracias garrulus) gyűrűzés utáni elengedése

Szerző: Gál Renáta

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Fotók: Királyné Kecskés Dóra, Király Norbert, Gál Renáta

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom