Természetvédelmi szempontból miért előnyösebb a szabad legeltetés a szakaszos legeltetésnél 2018.10.05. 09:49

A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek kezelésének egyik módja a legeltetés. A legeltetés módszerének megválasztása fontos szerepet játszik a gyepterület fajgazdagságának megőrzésében, kihasználva a gyep termőképességét.

A haza védett gyepterületekre általában jellemző, hogy nem intenzíven kezeltek, így például nem történik tápanyag utánpótlás. A gyepkezelések elsődleges célja a természeti értékek fenntartása, amelynek csak eszköze az állattartás és a legeltetés, mivel így lehet biztosítani a degradációra érzékeny, specialista, sokszor védett fajok fennmaradását. Ezen gyepterületek legeltetésének a hagyományos szabad legeltetéses módszer felel meg, amelynek során a legelő állatállomány a teljes legelőterületet bejárja. Az állatok mozgását az állatok mellé rendelt személyzet (gulyás, juhász) kontrollálja terelőkutya segítségével. Ennek során a legelő állat a teljes területen jobban eloszlik és a legelés mértéke nem egyenletes. A taposási kár kisebb, mint más módszereknél. A legelőgyomok vagy a kevésbé kedvelt növényfajok (amelybe akár a cserjék fiatal egyedei is beletartoznak) ugyan jobban felszaporodhatnak, viszont ezek „árnyékában” egyes legelésre érzékeny fajok menedéket találnak, így a fennmaradásuk biztosított. A tereléses legeltetés a sokszor változatos termőhelyi adottságú legelőterületekhez sokkal jobban tud alkalmazkodni, például levéve a terhet az erózióra hajlamosabb, vagy a taposásra érzékenyebb területekről.

A szakaszos legeltetés, amelynek során a legelőterületet több azonos szakaszra osztják fel, elsősorban intenzív gyepterületek esetében használatos módszer. Ennek során az egyes szakaszok kerítéssel vagy villanypásztorral kerülnek lehatárolásra. Ebben az esetben a teljes állatállomány egy jóval kisebb területre koncentrálódik, az állatok kevésbé tudnak válogatni – az éhes ember a száraz kenyeret is megeszi – alapon sokkal intenzívebb a növényzet hasznosítása. Ráadásul a taposás is koncentráltabb. Ebben az esetben a kevésbé kedvelt növények is lelegelésre kerülnek, így menedék jellegük megszűnik. Abban az esetben, amikor csak az állat dönti el, hogy hol kezdi a legelést a bekerített területen belül, rendszerint az általa kedvelt növényfajok élőhelyéhez indul elsőként, ahol túllegeltetés következik be.

A villanypásztor ugyanakkor fizikai akadályt is jelent nem csak a haszonállatok, hanem a vadon élő fajok számára is. A kihúzott vezetékbe akár bele is gabalyodhatnak, vagy például a földön fészkelő madárfajok neki is repülhetnek (pl. túzok).

A fentiek miatt ezért a hagyományos láb alóli legeltetés az, amit természetvédelmi oldalról előnyösebb. A villanypásztor alkalmazása sem kizárt, de annak igazodnia kell az elérendő természetvédelmi célokhoz a védett természeti területeken. A legeltetési elvárásokról bővebb információval a területileg illetékes tájegységvezetők tudnak szolgálni (Dél-borsodi Tájegység: Mezei János (mezeij@bnpi.hu); Dél-hevesi Tájegység: Tóth László (tothl@bnpi.hu ).

Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom