A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, pedig ugyanannyira oda kellene figyelni rá, mint a többi szennyező forrásra. A fény hatással van a növényekre, állatokra és az emberekre is. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. A kutatásokban az ELTE Savaria Egyetemi Központ (Szombathely) és az Eszterházy Károly Egyetem (Eger) és a Kaposvári Egyetem vesz részt. A sikeres lebonyolítást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szakmailag is segítik
Növénykísérletek klímakamrában és természetes élőhelyükön
A mesterséges megvilágítás direkt és indirekt hatásai befolyásolják az ökoszisztémák működését, így a növényekre is hatással vannak. Életciklusuk hosszát, a termés mennyiségét, testméretüket is megváltoztatja a mesterséges megvilágítása hossza, ritmusa, és a modern világítási eszközök színhőmérsékleti tartománya . Igaz ez a új LED fényforrásokra is, amelynek használata a közvilágítás szempontjából a most megjelent kiadvány megjelenéséig nem került igazán szabályozásra. Az EFOP 362. -16--2017-00014 pályázathoz kapcsolódó kutatásban sok élőlénycsoport, többek között az edényes növények és mohák adaptív válaszait is vizsgáljuk. Ehhez hideg és meleg LED fény modullal felszerelt klímakamrákat használunk.
Klímakamra belső környezetének beállítása
A kíséretekben a hideg fehér és meleg fehér, közvilágításban is alkalmazott fényforrástípust teszteljük Tagetes patula ( bársonyvirág) és Pisum sativum (zöldborsó) esetében. A kísérletek azt mutatják, hogy az egyes növénycsaládokra nem ugyanolyan hatással van a hideg és meleg fehér fény, más a virágzásba és termésképzésbe allokált energia arányuk, vegetatív periódusuk hossza és növekedésformájuk is. A bársonyvirág esetében már a mag kikelése után a korai fejlődésben mutatkozik a különbség a kontroll növényekhez képest: alacsonyabb testméret, vörös pigmentáltság, elágazások hiánya. A párhuzamosan működő klímakamrákban, melyekben a beállítások szerint minden környezeti tényező (hőmérséklet , páratartalom, talaj, csírázás kezdete) ugyanaz, csak a fénymodul színhőmérséklete különbözik a két kamrában.
Klímakamra különböző színhőmérsékletekkel
Az előkészített minták bekerülnek a klímakamrába
A mohák esetében egyébként is köztudott, hogy az erős fény és az ultraibolya sugárzás elleni védekezésük, szoros összefüggésben a páratartalommal működik és a hideg fehér fénnyel történő megvilágítás csökkenti az életképességi mutatóikat. Nem tudjuk azonban, hogy egy más, kíméletesebb színhőmérséklet hogyan hat ugyanazokra a mohafajokra, vegetatív regenerációjukra.
Mohák előkészítése a kísérlethez
Az előkészített minták bekerülnek a klímakamrába
Víz hozzáadásával fejlődésnek indulnak a növények
A kutatási tervben szerepel még a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) élőhelyi vizsgálata, melynek során arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy pontosan milyen rovarok porozzák be a növény virágait éjszaka, és a különböző színhőmérsékletű fények hogyan befolyásolják a megporzást, és a terméskötést.
Kétlevelű sarkvirág virágzás előtt
Kétlevelű sarkvirág este, háttérben a Holddal
Rovarok fény iránti vonzalmának kutatása fénycsapdák segítségével:
A rovarok pozitív fototaxisa (fény iránti vonzalmuk) közismert jelenség. A napjainkban egyre növekvő kültéri megvilágítások rovarokra kifejtett hatásuk miatt jelentős természetvédelmi problémát okoznak. A közvilágításban alkalmazott világítótestek gyakorlatilag fénycsapdaként működnek. Sötét területeken egy fényforrás több ezer rovaregyedet is odavonzhat egy éjszaka során. Ez nem csak a ritka, védett fajok esetében okoz gondot, de megzavarja az ökoszisztéma anyag és energiaáramlását (a táplálékláncot) és az ökológiai szolgáltatásokat (pl. beporzás) is.
Kutatásunk célja a különböző színhőmérsékletű fényforrások ökológiai hatásának elemzése.
Különböző színhőmérsékletű fénycsapdák az egyetem botanikus kertjében
Az Eszterházy Károly Egyetem Botanikus kertjében négy db. Jermy tipusú csapdát helyeztünk ki, melyek a közvilágításban is használt, különböző típusú (LED, kompakt fénycső, higanygőz) és színhőmérsékletű (2700 és 4000 K között) fényforrásokkal vannak felszerelve.
A kompakt fénycsöves csapda
A borostyánfényű LED-es csapda
A fénycsapdák által bevonzott ízeltlábúak mennyiségi és nagyság adatait a csapdákon lévő Zoolog automatikus mintavevő folyamatosan, a befogás idősora szerint rögzíti, együtt a hőmérséklet és páratartalom adatokkal, és egy központi szerverre küldi.
Munkában a Zoolog program
E mellett a befogott Macrolepidopterákat faj szinten meghatározzuk. Így nagy mennyiségű adat statisztikai elemzésével lehetőség nyílik a különböző típusú lámpák által élőhelyükről kivonzott rovartömeg (biomassza) mennyiségének becslésére, az esetleges ritka és védett fajokra kifejtett hatásuk bemutatására, illetve a napi és hosszabb távú aktivitás változások nyomon követésére és a különböző színhőmérsékletű LED-ek attraktivitásának elemzésére.
Kutatási program részleteinek megbeszélése terepen
Ez lehetővé teszi az ökológiai szolgáltatásokkal, illetve a természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos következtetések levonását is..
Rovarok mennyiségi eloszlása a négy csapda fogásai alapján egy éjszaka alatt
Lakossági ismeretek felmérése a Bükki Nemzeti Parkban:
A Bükki Nemzeti Park, mint országos jelentőségű védett természeti terület, 2017. júniusa óta Nemzetközi Csillagoségbolt-park is egyben.
Kockásliliom és a Bükki Csillagoségbolt-park ege
Perseida meteor a Bükkben
A címet a Nemzetközi Sötétégbolt Társaság (IDA) adományozta a Bükki Nemzeti Park részére a több éves munka gyümölcseként.
Az állatövi fény Bükki Csillagoségbolt-parkban
A Bükki Csillagoségbolt-park egy olyan különleges, alacsony fényszennyezésű területe hazánknak, ahonnan kiválóan megfigyelhetők az égbolt csodái.
Látogatók a Bükkben
Amint arról már korábban hírt adtunk, Répáshuta közvilágítása lecserélésre került, fényszennyezésmentes, modern, alacsony fogyasztású LED-es lámpatestekre, melyek színhőmérséklete kedvezőbb a lakosság, és az ökoszisztéma szempontjából is.
Répáshutai közvilágítás a fejlesztés előtt
Répáshutai közvilágítás a fejlesztés után
Egy további tanulmány arról a kérdőíves vizsgálatról számol be, amit a témakörben tájékoztatást élvező Répáshuta illetve, a hozzá közel fekvő, de a problémakörről közvetlen ismereteket nem kapó Cserépváralja településeken végeztek. A kutatás vezetői kíváncsiak voltak, milyen különbség lesz a két településen megkérdezett lakosok tudása és tudatossága közt. A tanulmány az International Journal of Engineering and Management Sciences (Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények) nevű kötetben jelent meg. A cikk címe és linkje: A fényszennyezés műszaki jellemzőire és élettani hatásaira vonatkozó lakossági ismeretek felmérése két településen. (https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/5339) Ugyanilyen felmérés és összehasonlítás valósult meg a Hortobágyi Nemzeti Park Csillagos Égbolt Parkjához közel eső Hortobágy, illetve Újszentmargita, mint kontroll-település lakói közreműködésével.
A cikk szerzői:
Pénzesné Dr. Kónya Erika , Dr. Varga János, Prof. Mika János, Apró Anna ,Gyarmathy István,Korompai Tamás ,Novák Richárd
