Egy hét egy faj 5. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.11.03. 11:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A sötét hegyiszitakötő (Cordulegaster bidentata) a rovarok (Insecta) osztályának szitakötők (Odonata) rendjébe, az egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera) alrendjébe és a hegyi szitakötők (Cordulegastridae) családjába tartozó faj.

A sötét hegyiszitakötő az egyik legnagyobb termetű szitakötő fajunk, melynek testhossza a 8 centimétert is meghaladhatja, szárnyfesztávolsága akár 10 centiméter is lehet. Testét feltűnő, fekete alapon sárga mintázat díszíti, amely a potrohszelvényeken a hát felé erőteljesen szélesedik. Zöld szemei hatalmasak, ami segíti a gyors repülés közbeni tájékozódást és a zsákmány pontos követését.

Európai endemikus faj, kizárólag a Kárpátoktól a Pireneusokig fordul elő. Magyarországon az Északi-középhegységben (Börzsöny, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt és Zemplén), a Soproni-, Kőszegi-hegységen, illetve a Bakonyban ismerjük állományait. A faj a Mátra felsőbb részeinek, a patakok forrásrégióinak lakója. Ezekre a lassú áramlás mellett jellemző, hogy a víz kisebb, laza aljzatú medencékben időzik.

Élőhely, Fotó: Urbán László

Imágó, Fotó: Urbán László

Imágóként (kifejlett rovarként) június-júliusban találkozhatunk egyedeivel. Párzás után a nőstény a víz fölött repülve, testét a vízfelszínhez ütögetve rakja le petéit az iszapba. A kikelő lárvák a vízfolyások medrének finom üledékébe állnak lesben, ahol feltehetően négy-öt évig is fejlődhetnek. Míg a lárvák apró vízi rovarokat, más lárvákat, sőt kisebb rákokat is elfognak, addig az imágók a szaporodóhelyük mentén vadásznak repülő rovarokra.

Frissen kibújt imágó, lárvabőr, Fotó: Urbán László

Lárvabőr, Fotó: Urbán László

A faj Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 000 forint. Állományaikat veszélyeztető legfőbb tényező a klímaváltozás, mely az éghajlat melegedésével együtt a források vízhozamának csökkenésével vagy teljes elapadásával jár. Ezt a folyamatot fokozzák az erdőgazdálkodási tevékenységgel együtt járó hatások (vízfolyásokat árnyékoló erdőállományok megbontása vagy letermelése miatti mikroklíma-, illetve lefolyási viszonyok megváltozása).

Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.

Ambrus, A., Danyik, T., Kovács, T., Olajos, P. 2018. Természettár Könyvsorozat – Magyarország szitakötőinek kézikönyve. Magyar Természettudományi Múzeum, 290 pp.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom