Egy hét egy faj 3. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.10.20. 15:00

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, azon belül a tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos lepkefaj.

A nagy színjátszólepke. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

Jellemző rá az ivari dimorfizmus. A hímek szárnyainak színoldala barnásfekete alapszínű, fehér mintázattal tarkított, ibolyás-kéken, néha tiszta kéken irizál. A nőstények szárnyainak színoldala melegebb barna alapszínű, fehér mintázattal tarkított, nem irizál. Mindkét ivar hátulsó szárnyán egy fehér harántsáv található, melynek közepén egy tüskeszerű mintázat látható, illetve megfigyelhetünk még hátsó szárnyak belső terén egy-egy szemfoltot is.

A nagy színjátszólepke fonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak hátoldala szintén mindkét ivarnál megegyező: melegbarna alapszínűek, az elülső szárnyak fonákán egy-egy nagyméretű szemfoltot találunk, a hátsó szárnyak fonákán pedig a színoldallal megegyező harántsáv és azon a tüskeszerű mintázat látható. Nagy méretű lepke, szárnyfesztávolsága 60-70 mm.

A nagy színjátszólepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket egyesével rakja le a levelek felső oldalára. A peték halványzöld színűek, bordázottak.

A nagy színjátszólepke hernyója. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A hernyó alapszíne zöld, teljes testfelületét apró fehér tüskék borítják. Oldalán hat halványzöld-halványsárga harántvonal húzódik, melyből a fejtől számított második vonal rendszerint erőteljesebb, vastagabb. A légzőnyílások fehérek. Fején két szarvszerű nyúlvány található, melyek halványkékek, hátsó oldalukon a test felé egy-egy halványzöld-halványsárga vonal húzódik, elülső oldalukon ugyanilyen színnel keretezettek. Farki vége villás, szintén halványzöld-halványsárga vonal fut végig a villákon.

A hernyó a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó fajokon él, fő tápnövényei a hamvas- (Salix cinerea) és a kecskefűz (Salix caprea).

A nagy színjátszólepke bábja. Fotó: © Alex Menrich, forrás: https://www.instagram.com/alexmenrichimages/

A báb halványzöld színű, halvány fehér mintázattal tarkított. Rendszerint a levelek fonákán helyezkedik el.

Évente egy nemzedéke fejlődik, június-júliusban repül. Fiatal hernyóként telelnek át, jellemzően a fűzfa rügyéhez tapadva, vagy az ágvillákban megbújva.

Üde hegy- és dombvidéki gyertyános-tölgyesekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele, de csak ott, ahol a hernyó tápnövényei megtalálhatók.

A nagy színjátszólepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Korábban egész Európában hegy- és dombvidékeken előforduló faj volt. Mára hazánkban az Északi-középhegységre és az Alpokaljára szorult vissza, a Dunántúli-középhegységben erősen megritkult.

Hazai, így mátrai állományai is csökkennek, mely elsősorban az erdőgazdálkodás során “gyomfának” titulált elegyfajok (így hamvas- és kecskefüzek) folyamatos gyérítésének, teljes kiszorításának és a füzes élőhelyek feldarabolódásának következménye, másodsorban az utóbbi évtizedben általunk is tapasztalt folyamatos aszálynak, mely a nedvességkedvelő fűz fajokat is megviseli. Emellett nem elhanyagolható tényező a megnövekedett vadlétszám sem, ugyanis a szarvasok által jelentkező rágási kár a fűz újulatban is megjelentkezik, amely a rövid életű fűzfák utánpótlásának fejlődését nehezíti, néhol ellehetetleníti.

A nagy színjátszólepke hazánkban védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.



Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Bourn, N.A.D., Warren, M.S. 2000. Species Action Plan - Purple Emperor (Apatura iris). 17 pp.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Alex Menrich fotói a szerző beleegyezésével kerültek felhasználásra. A képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse a képek szerzőjét, egyben tulajdonosát!

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom