A Tarjánka-szurdok látogathatósága

1

A Mátra déli oldalába mélyülő patakvölgy hazánk egyik legszűkebb, leglátványosabb szurdoka, melynek látogatása a természeti értékek védelme és a balesetveszély matt csak a BNPI által szervezett szakvezetések keretében lehetséges.

A völgyfal szemléletesen tárja föl a Mátra badeni korú rétegvulkáni összletét (Nagyharsányi Andezit Formáció). Kitűnően tanulmányozhatók itt a hegység változatos kőzettípusai és kőzetváltozatai, melyek kiválóan szemléltetik a hajdani vulkáni folyamatokat.

A patak völgye ökológiai folyosóként fontos élőhelyeket köt össze. A szurdokban számos védett növény előfordulása ismert. Megtalálható itt pl. a gérbics, közvetlen környezetében a bársonyos kakukkszegfű, a hegyközi cickafark, a magyar perje, a macskahere, a magyar repcsény, az epergyöngyike, a házi berkenye, a selymes boglárka, a magyar bogáncs és a hosszúlevelű árvalányhaj. A védett állatok közül dokumentált a vöröshasú unka, a fali gyík, a zöld gyík, a folyami rák, a nappali pávaszem, a lapos kékfutrinka és a kisasszony szitakötő. A szurdok közvetlen környezetéből olyan szubmediterrán jellegű ritka rovarok ismertek, mint a lándzsás karimáspoloska és a mannakabóca. A fokozottan védett madárfajok (pl. uhu, fehérhátú fakopáncs) fészkelésének feltétele a környék zavartalansága.

A látogatás feltételei

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mint a fokozottan védett domoszlói Tarjánka-szurdok természetvédelmi- és vagyonkezelője, felhívja a kirándulók figyelmét, hogy a területre belépni a fenti lehetőségeken kívül csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet (1996. évi LIII. Törv. 40. §). A jogszabály betartását a természetvédelmi őrszolgálat tagjai ellenőrzik, szabálysértés esetén természetvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást kezdeményeznek.

A szurdok bemutatására ősszel és télen havonta egy alkalommal szervezünk szakvezetést, 2x20 fő számára. Meghirdetett programjainkra online regisztrációs rendszert működtetünk, amely honlapunkon érhető el a túrakiírás mellett: https://www.bnpi.hu/hu/esemenynaptar

A fentiektől eltérő módon a szurdokban sajnos nem áll módunkban látogatókat fogadni.

Geológia

A Mátra hegységet alkotó kőzetek nagyobb részét az oligocént elejétől (27,8-29,7 millió év) a miocén végéig (12,5 millió év) tartó tűzhányó tevékenységek hozták létre. Legjelentősebb vulkáni anyagszolgáltatás a miocén bádeni emeletében volt (15-16 millió év). A szurdoktól kb. 2-3 km-re ÉK-re, a domoszlói Elő-hegy – Közép-hegy környékén volt a Keleti-Mátra legnagyobb kitörési központja. A Nagyhársasi Andezit Formációt főleg víz alatti kitörésből származó nagy tömegű láva és finom-durva szemű vulkanoklasztit, hialoklasztit többszörösen váltakozó rétegvulkáni (sztratovulkáni) összlete jellemzi. A Tarjánka-patak e kőzetegyüttesbe vágta szurdokát. Mintegy 13 millió éve a hegység déli irányban 8-10 fokkal kibillent, így az eredetileg vízszintes rétegek helyzete megváltozott. Ezt a szurdok elején lévő tufás rétegek megtekintésékor érzékelhetjük leginkább.
A Tarjánka-patak meredek, magas sziklafalak között, egy vulkáni kőzetösszletbe mélyült, 4-5 méter szélességű szurdokban fut. A sziklafalak feltárásában általában összesült, salakos, lapillis tufa, ártufa és agglomerátum látható, de finom vulkáni törmelék és nagy szögletes kőtömbök kaotikus egyvelegéből álló egykori iszapár (lahar) feltárásában is gyönyörködhetünk. A tömörebb, néhol oszlopszerű formákat mutató kemény lávakőzetek (andezit) kisebb kitörési központokat jeleznek. A vulkáni képződményeket gyakran a vulkánossággal egyidejű vagy azt követő átalakító hatások is érték: a kőzetek vörös elszíneződése a repedések mentén feltörő forró gőzök oxidáló hatásának emléke. A szurdok kőzetfalában barlangszerű üregek is találhatók.
A völgy elején lévő felhagyott kőfejtőben tömör, kemény, kissé hólyagos andezit-lávakőzet és vulkáni törmeléklejtő vegyes (tufás, agglomerátumos) anyaga látható. A nagyobb üregekben és elválási lapok mentén halloysitos (víztartalmú alumínium-hidroxid-szilikát) kitöltések, bekérgezések jelentkeznek. A bontottabb andezittömbök mállása gömbhéjas frontok mentén haladt a tömbök belseje felé, ezért hagymahéjszerűen válik le külső kérgük. Formájuk miatt a helyiek „szemeskő”-nek nevezik őket. A bányafalban is láthatunk néhányat, de a legszebbeket a bányától kissé visszább, a völgyoldal alsó harmadában találjuk.


A Turista Magazin élménybeszámolójaA Turista Magazin élménybeszámolója

Kapcsolódó