1705. szeptember 12-én kezdődött a Rákóczi-szabadságharc első, s politikailag legfontosabb országgyűlése Szécsényben. Újabb szemelvény geoparkunk történetéből.
Az országgyűlésre a Szécsény melletti Borjúpást mezőn került sor, s október 3-án ért véget.
A fejedelem hívására 6 püspök, 36 főrend, továbbá 25 vármegye és megannyi város mintegy ezer küldötte vett részt az országgyűlésen. Különböző dokumentumokból a sátortábor egésze rekonstruálható, amit a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum kiemelten is bemutat.
Az országgyűlés alaprajza. Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Magyar...
Az országgyűlés legfontosabb feladata az államforma kérdésének rendezése az az állami szervek megalapítása volt.
A legfontosabb intézkedések:
- A rendek konföderációra léptek Nemes Magyarországi Confoederált Státusok és Rendek néven.
- Szeptember 17-én megválasztották II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé.
- A fejedelem mellé 25 fős Tanácsadó Testületet, Szenátust hoztak létre, a gazdasági irányításra pedig egy Gazdasági Tanácsot.
- Elrendelték, hogy aki már egyszer fegyvert fogott a szabadságharcban, az a háború végéig köteles katonai szolgálatot teljesíteni.
- A vallási feszültségek kezelése érdekében döntést hoztak a templomok hovatartozásáról, a jezsuita rendet pedig felszólították a konföderációhoz való csatlakozásra, ellenkező esetben az ország területének elhagyására.
- Döntöttek a korábbi szabadságküzdelmekben (pl. Thököly-felkelés) birtokukat vesztettek kárpótlásáról is.
- Az országgyűlés felhatalmazta Rákóczit a béketárgyalások lefolytatására.
A konföderáció kimondásáról szóló díszoklevél. Forrás: wikipedia